Kicsit pilledek, nyúzott vagyok, két nap day off után is, amit több, mint két hét után kaptam meg, de sok új sincs, amúgy meg rengeteget dumáltam eddig. Bobby ötletét egész jónak tartom, megrajzolni az itteni élet kereteit, részben az anyagiak felől kiindulva, de úgyis belekavarodik pár kulturális miegymás. Úgyhogy folyik az intenzív anyaggyűjtés :-).

A surf megyeget, néhány klassz hullámelkapás után sokkal több hason pörgés következett, és tegnap volt először az az érzésem, h az egyik hullámból nem biztos, h ki tudok jönni. Amúgy a parton van kinn egy vebkamera, a Watersplash nevű helyen (fasza), azon elcsíphettek, ha nagyon meresztitek a szemetek. Majd jelzem, mikor vagyok kinn. Ezt az oldalt is érdemes végigpörgetni, nagyon fasza képek vannak kinn. Bár ma semmi hullám nem volt, szél viszont igen, úgyhogy a kite surfösök örömködhettek.

A képek első része az itteni mulatozásainkat örökíti meg, aztán lesznek gokartos (figyelsz Bobby!!!) fotók, de csak néhány. Van még óceánkajakos, bowlingosat is igyexem szerezni (ott nem volt velem a kamerám) végül pedig az Elizabeth kastélyban elkattintottak következnek.

 Rob, aki egyszerre jön és megy (a képminőség sajna csak ilyen)

Rob és Corinne, amikor a management dalra fakad (Rob itt sem adta fel az inkognitóját)

A személyzet a vendégekkel keveredve (A pasas ott lógott a bárban és elkapta Irinát - litván tagja a pincér stábnak -, mellettük Florin és Evelina)

Gokart (amit itt Kartingnak hívak) Living  Legendben 

Paul, a főnök és egyben személyes szörftanácsadóm ill. Maintenance Allen. A két profi gokartos (mert nem először ültek a volán mögött) után az időmérőn én voltam a legjobb. Az más kérdés, h a harmadik helyről indulva, h sikerült hetedikként, utolsó előttinek beérkeznem. Elmondták és mindenhol ki is volt írva, h tilos ütközni, de hát ez a játék is a szabályszegésről szólt.

Egy kis hawaii fíling (Florin, Evelina - előbbi barátnője, Cora - mindenki barátnője, Máriusz és a blogger) A hely neve St Brelade's bícs.

Próbáltuk kitalálni, mi mire jó

Vót na'györöm a szívecskémbe'

És mindenféle víziszörnyek támadtak, mint pl. ez 145 cm-es féllábú emberevő óriás

Végül maga Neptunusz sietett a segítségünkre, és jól megmenekültünk

(Mára elég ennyi, az lizás képeket majd máskor, h a suspense megmaraggyon)